Vissza
A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör novemberi összejövetelén Németh Tibor, könyvtáros, helytörténet-kutató tartott rendkívül érdekes előadást Gyurátz Ferenc esperesi naplójáról, amelyet ő maga rendezett sajtó alá. Az esemény aktualitását az adta, hogy idén emlékezünk meg Gyurátz Ferenc halálának századik évfordulójáról.
Az előadó elmondta, hogy a most megjelent napló az 1893 és 1895 közötti éveket öleli fel. Hangsúlyozta, hogy a napló „önálló történeti dokumentumként” nem létezik, hiszen a pápai lelkészi napló egyik szakaszáról van szó - azon belül is az esperesi éveket rögzítő részről. A napló különlegessége, hogy betekintést enged a korabeli egyházszervezeti és pénzügyi kérdésekbe, a kis, gyakran leánygyülekezetek mindennapi gondjaiba, és feltárja, milyen elhivatottsággal dolgozott Gyurátz: nem egyszer saját pénzéből rendezte a gyülekezetek adósságait.
A napló személyi ügyekre is kitér: lelkészek, tanítók és felügyelők cseréire, valamint az egyházlátogatások tapasztalataira. Gyurátz három év alatt bejárta teljes egyházmegyéjét, a korabeli Veszprémi Evangélikus Egyházmegyét, amely akkoriban nagyjából a történeti Veszprém vármegye területét fedte le.
Németh Tibor rámutatott: a Magyarországi Evangélikus Egyház három nemzetiség - magyar, német és szlovák - együttéléséből formálódott. Ez az etnikai sokszínűség a napló lapjain is megjelenik, hiszen az esperesnek olykor nemzetiségi konfliktusokkal és pánszláv törekvésekkel is meg kellett küzdenie.
A napló helytörténeti vonatkozásai is külön figyelmet érdemelnek. A pápai események között Gyurátz megemlíti például a református kollégium Komáromba költöztetésének tervét, valamint a Jókai Kör megalakulását, melynek kezdetben alelnöke, később elnöke is lett. Érdekesség, hogy a kör életképességét illetően kezdetben szkeptikus volt - mint tudjuk, alaptalanul.
Németh Tibor személyes indíttatásáról is beszélt: helytörténet-kutatói munkája Ihász Lajos életének feltárásával kezdődött, és ezen keresztül került kapcsolatba Payr Sándor Gyurátz-életrajzával, amely nagyrészt az esperesi naplóra épült. A kutató elmondása szerint „gyermeki rajongással” fordul minden olyan kéziratos forrás felé, amely szűkebb vagy tágabb értelemben a szülőföld történetéhez kapcsolódik.
A napló sajtó alá rendezése hosszú, szakaszos munka eredménye volt: bár korábban is foglalkozott vele, a munka csak az elmúlt évben készült el teljesen.Az előadás végén Németh Tibor hangsúlyozta: „Közgyűjteményeink nagyon sok hasonló forrást őriznek. Ezekbe időnként egy-egy kutató beletekint, de a nagyközönséghez ritkán jutnak el. Bízom benne, hogy az ilyen forráskiadások révén ezek az értékes dokumentumok több emberhez elérnek, és a bennük rejlő tanulságok, üzenetek tovább élhetnek.”
A könyv kiadását támogatta a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület, Veszprémi Evangélikus Egyházmegye, Evangélikus Országos Gyűjtemény. A könyv kiadója a Pápai Evangélikus Egyházközség.
