Vissza
Örökségvédelmi szakmai délutánt szervezett a Kálvin Kutatóintézet a Pápai Református Teológiai Akadémia keretében. A rendezvény elsősorban lelkipásztorok számára kínált gyakorlati segítséget a műemléki vagy műemléki környezetben álló egyházi épületek fenntartásával és felújításával kapcsolatban. A szervező, dr. Sárközi Gergely Antal elmondta: az, hogy idén is megrendezték ezt a konferenciát, az intézet azon törekvését szolgálja, hogy a lelkipásztorok a mindennapi szolgálatukban is hasznosítható ismereteket kaptak.
Sok egyházi közösség használ olyan templomot vagy parókiát, amely műemléki védelem alatt áll, de gyakori az is, hogy egy-egy egyházi ingatlan régészeti lelőhelyen vagy műemléki környezetben található. Ezeknek az épületeknek a felújítása és karbantartása összetett feladat, amelyhez nemcsak anyagi forrásokra, hanem megfelelő szakmai ismeretekre is szükség van.
A szakmai délutánon ezért különböző területek szakemberei tartottak előadásokat. A résztvevők többek között a műemléki felújítások lehetőségeiről és a restaurátori munkáról hallhattak. Előadást tartott Mezei László főépítész, aki a műemléki épületekhez való szakszerű hozzáállásról beszélt, valamint Szalay György farestaurátor művész, aki az egyházi épületekben található faelemek restaurálásának lehetőségeit ismertette.
A meghívott vendégek között szerepelt Orosz Örs felvidéki politikus és aktivista is, aki a Felvidéken és Gömörben végzett értékmentő munkájukról számolt be. A konferencia előadói között köszönthették továbbá Tislér Géza nyugalmazott lelkipásztort is, aki hosszú éveken át tanított liturgikát és egyházművészetet a teológiai akadémián, és gyakorlati tapasztalataiból hozott példákat.
A rendezvény pápai előadója, Mezei László főépítész arról beszélt, hogy a lelkipásztorok gyakran nehéz helyzetbe kerülnek, amikor egy műemléki templom felújításáról kell dönteniük. Mint fogalmazott, a teológiai képzés természetesen nem építészeket képez, mégis sokszor a lelkészeknek kell szembenézniük azzal a feladattal, hogy a gyülekezet számára megfelelő állapotban tartsák a település arculatát is meghatározó templomokat.
Előadásában a műemlékvédelem elméleti és gyakorlati oldalát is bemutatta. Kiemelte, hogy ma Magyarországon élénk szakmai viták zajlanak a műemlékek felújításának irányairól, miközben sok értékes épület forráshiány miatt romlik tovább. A gyakorlati oldalon pedig az építésjogi és örökségvédelmi szabályok jelentik a legnagyobb kihívást.
Mint elmondta, egy műemlék épület esetében szinte minden beavatkozás - akár egy egyszerű festés is - bejelentéshez vagy engedélyhez kötött lehet. Egy felújítás előkészítése ráadásul komoly szakmai dokumentációt igényel: építéstörténeti kutatást, épületdiagnosztikai vizsgálatokat és részletes terveket. Ezek elkészítése akár több millió forintos költséget is jelenthet, ami sok gyülekezet számára komoly nehézséget okoz.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az örökségvédelem nemcsak teher, hanem lehetőség is. „Az az örökség, amit egy épület hordoz magában - a történetisége és a múltja - messze túlmutat azon, hogy pusztán funkcionális szempontok alapján döntsünk róla” - fogalmazott. Szerinte ezek az épületek adják a települések identitását és a közösségek lokálpatrióta kötődését, ezért fontos, hogy megőrzésükre nagyobb figyelem jusson.
A szakember azt is kiemelte, hogy a műemlékek értékének megértésében az oktatásnak és a szemléletformálásnak is nagy szerepe van. Fontos lenne, hogy a fiatalok is jobban megismerjék az őket körülvevő épített örökséget. A rendezvényen a résztvevők előadások és kötetlen beszélgetések keretében is kérdezhettek a szakemberektől, így a lelkipásztorok közvetlenül kaphattak tanácsokat a templomfelújításokkal és az örökségvédelmi eljárásokkal kapcsolatban.
