Vissza
Január 18-a Piroska napja, amelyhez a magyar néphagyomány több időjárási megfigyelést és hiedelmet is kapcsol. Bár nem tartozik a legismertebb jeles napok közé, a népi kalendáriumban mégis fontos jelzőnapként tartották számon.
A hagyomány szerint Piroska napja időjósló nap volt. Úgy tartották, ha ezen a napon fagyos az idő, akkor hosszú, kemény télre lehet számítani, ha viszont enyhülés érkezik, akkor a tél hamarosan enged a szorításából. Egyes vidékeken azt mondták:
„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.”
A Piroska napjához kapcsolódó másik fontos szokás a házasságjóslás. A lányok úgy tartották, ha ezen a napon piros kendőt kötnek a nyakukba, akkor még abban az évben férjhez mennek. Egy másik hiedelem szerint: „aki élete első szerelmes csókját ezen a napon kapja, szerelme soha el nem hagyja.”
A néphagyomány szerint, ha valaki beteg, akkor Piroska napján gyertyát kell gyújtani a gyógyulásáért.
Egyes tájegységeken ezen a napon nem fogták be a lovakat és a marhákat.
Bár konkrét látványos szokások nem kötődnek ehhez a naphoz, sok helyen figyelték az állatok viselkedését, a hó állagát, a fagy erejét. Ezekből próbáltak következtetni a közelgő hetek időjárására, a tavasz érkezésére.
Piroska napja így inkább a megfigyelésről és az elcsendesedésről szólt. A tél derekán az emberek már a változást várták, és minden apró jelben kapaszkodót kerestek.
Ma talán már kevesen figyeljük tudatosan Piroska napját, de érdemes felidézni: a néphagyomány szerint ezek a jelzőnapok segítettek eligazodni az idő múlásában - és reményt adtak a tavasz közeledtére.
