Miben segíthetünk?

Nyissunk madárvendéglőt!

Nyissunk madárvendéglőt!
2025. november 23.
A téli időjárás beköszöntével a madarak egyre nehezebben találnak maguknak táplálékot. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatója szerint a nem költöző, illetve a nálunk telelő madarak az evolúciós alkalmazkodásnak köszönhetően emberi segítség, etetés nélkül képesek túlélni a telet, azonban: a madarak látványa, közeli megfigyelhetősége rendkívüli élményt jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ami egyben a természeti környezet megóvására ösztönöz bennünket; a madarak jelenléte biológiai védekezést jelent az általuk az etetőhely közelében összeszedett gyommagvaknak, rovar- és kisrágcsáló-kártevőknek köszönhetően.…

A téli időjárás beköszöntével a madarak egyre nehezebben találnak maguknak táplálékot. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatója szerint a nem költöző, illetve a nálunk telelő madarak az evolúciós alkalmazkodásnak köszönhetően emberi segítség, etetés nélkül képesek túlélni a telet, azonban:

  • a madarak látványa, közeli megfigyelhetősége rendkívüli élményt jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ami egyben a természeti környezet megóvására ösztönöz bennünket;
  • a madarak jelenléte biológiai védekezést jelent az általuk az etetőhely közelében összeszedett gyommagvaknak, rovar- és kisrágcsáló-kártevőknek köszönhetően.
Az énekesmadár-etetésen tehát mindkét fél, ember és madár egyaránt nyer, de csak akkor, ha ezt jókor és jól tesszük!

Hogyan etessük a madarakat? Erre hoztunk egy rövid összefoglalót az MME-től:

  • Az etetési időszak az első tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, december elejétől március második feléig tart.
  • Az ivó- és fürdővíz mellett a madaraknak adható eleségek három csoportba sorolhatók, ezek mellett mással ne kísérletezzünk, mert az etető madarai nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők:
  1. magvak - elsősorban (fekete) napraforgó, amibe keverhető apró szemű köles;
  2. gyümölcs - elsősorban alma, továbbá olyan szedhető bogyók, mint a vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa;
  3. állati zsiradék - elsősorban kacsa-, liba- és sertésháj, illetve cinkegolyó (lehetőleg nem hálós kiszerelésű.
Az etető mellett itassunk is, pontosabban az etetést érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben, mert több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.

Áprilistól már nem szabad etetni, mert ez a fiókák tömeges pusztulását okozhatja!

A felsoroltakon kívül ne kísérletezzünk mással, mert:

  • ezeket nem ismerik, és ezért (megromlás előtt) nem is fogyasztják a madarak;
  • drágák;
  • fokozott élelmiszerpazarlást jelentenek;
  • jelentősen nagyobb az ökológiai lábnyomuk;
  • romlandók lehetnek;
  • nagy mennyiségben és tartósan fogyasztva, különösen romlottan (ilyen például az avas dió és szalonna, a penészes vagy nedvesen erjedő kenyér), veszélyesek lehetnek a madarak egészségére;
  • az elvileg még szóba jöhető különböző magvak, termések kapcsán az alapelv az, hogy ha nem biztos az ember egy eleség megfelelőségéről, akkor úgy kell venni, hogy az nem megfelelő, ezért nem szabad odaadni a madaraknak!

Illusztráció: Anita Menger képe a Pixabay -en.
Videó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []