Vissza
Megjelent Csukárdi Sándor második krimije, a Fojtogató sikátorok, amelynek könyvbemutatóját a Jókai Mór Városi Könyvtárban tartották. Az eseményre nagyon sok érdeklődő érkezett, akiket Polovitzerné Antal Mónika, az intézmény szakmai vezetője köszöntött. Németh József a kiadó nevében beszélt a könyvről és a szerzővel közös munkáról. A krimik világára a Szó és Kép Színpad tagjai hangolták rá a közönséget, majd Horváth Andrea, a Pápai Médiacentrum szerkesztője beszélgetett a szerzővel az új kötet megszületéséről, helyszíneiről és mélyebb rétegeiről.
A beszélgetés elején a regény egyik legfontosabb ihletforrásáról, Pápa különleges városi tereiről, a közlékről esett szó. Csukárdi Sándor elmondta: ezek a misztikus, sokszor sötét és rideg átjárók már régóta megragadták a fantáziáját. „Ha már az első krimi Pápán játszódott, a következő helyszín szinte adta magát. Ezek a titokzatos sikátorok ködös időben kifejezetten félelmet keltőek. Az ember ilyenkor elgondolkodik, hogy átvágjon-e rajtuk, vagy inkább a kivilágított utcát válassza” - fogalmazott az író. A cím is hamarabb megszületett, mint maga a történet, a közlék hangulata hívta életre a regényt.
A szerző célja az volt, hogy a nem pápai olvasók számára is élővé tegye a kisvárost. Bár az új könyvben kevesebb a részletes környezetleírás, mégis fontos szerepet kap a helytörténet: egykori vendéglátóhelyek, régi épületek és a város fiatal múltja is megjelenik a lapokon. Csukárdi Sándor hangsúlyozta, alapos kutatómunkát végzett annak érdekében, hogy a közlék történelmi hitelességgel jelenjenek meg, és örömmel tapasztalta, hogy ezek az átjárók valóban évszázadok óta részei a városnak.
A Fojtogató sikátorok cselekménye két idősíkon fut: a jelen mellett a 17. század első felébe is visszanyúl. A történelmi szál boszorkányperekhez kapcsolódik, amelyek az Esterházy-birtokon valóban megtörténtek. A fennmaradt dokumentumokból ismert bírák és vádlottak nevei valós személyekhez köthetők, míg a cselekmény részletei az író fantáziájából születtek meg. A regény azt is bemutatja, hogyan működhettek ezek a kis közösségek, ahol a gyógyítás, a kuruzslás és a félelem kéz a kézben járt.
A krimiszál mellett hangsúlyos szerepet kaptak a női-férfi viszonyok is. A szerző bevallása szerint tudatosan épített be olyan elemeket, amelyek a mai olvasók számára is izgalmassá teszik a történetet: cselszövést, erotikát és erős karaktereket. Az első kötet, a Gyilkosság a kékfestőben pozitív visszajelzései után több szereplő - köztük Tóth Klaudia nyomozó - karakterét is tovább mélyítette.
A regény írása ezúttal könnyebben ment az alkotónak, különösen a 1600-as években játszódó fejezeteket élvezte. Mint elárulta, már otthon is új kihívásokkal szembesül: felesége egy kosztümös, romantikus regényt „rendelt” tőle. Ugyanakkor a krimisorozat sem zárult még le végleg - ha az olvasói fogadtatás kedvező lesz, könnyen lehet, hogy trilógiává bővül a történet. A Fojtogató sikátorok nem csupán egy újabb krimi, hanem hangulatos, múltat és jelent összekötő történet Pápa titokzatos utcáiról és az ott megbúvó árnyakról.
Fotó: Bolla Bernadett
