Vissza
Az egyesület 2006-ban, Zsengellér József kezdeményezésére jött létre. Az alapító célja az volt, hogy felkarolja a városban megtalálható zsidó épített örökséget, és segítsen megőrizni a hozzá kapcsolódó emlékeket. Már a kezdetektől olyan közösséget szerettek volna építeni, amely nemcsak a zsidó származásúakat szólítja meg, hanem mindenkit, akit érdekel ez a kultúra és hagyomány.
Az elmúlt húsz év ezt a nyitottságot igazolta. Koncertek, könyvbemutatók, kóstolók, beszélgetések, séták és ünnepi programok követték egymást, miközben a pápai zsinagóga fokozatosan a város kulturális életének egyik fontos helyszínévé vált.
Az egyesület életében meghatározó időszak volt Policzer Sándor elnöksége, aki sokat tett azért, hogy a közösség ismertté váljon. Tíz évvel ezelőtt ő kérte fel Schmidt Orsolyát az elnöki feladatok átvételére. Vezetőként számára az első lépés a tanulás volt: zsidó kultúrtörténetet tanult, majd hitoktatói képesítést is szerzett. Ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá vált számára, hogy a közösség még szélesebbre tárja a zsinagóga kapuit.
Elindult a Zsidó Kulturális Napok rendezvénysorozata és a szabadegyetem, rendszeressé váltak a séták, kirándulások, valamint a zsidó ünnepek közös megélése is. A cél az volt, hogy az érdeklődők ne csupán könyvekből vagy előadásokból ismerjék meg a zsidóságot, hanem személyes találkozásokon, programokon és élményeken keresztül. Schmidt Orsolya szerint ennek már jól látható eredménye van: sokan évek óta rendszeresen visszatérnek, követik a közösség hírlevelét, és a zsinagógában rendezett programok ma már a pápai kulturális élet természetes részét jelentik. Ugyanakkor továbbra is vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a zsinagógába csak zsidóként lehet belépni, ezért a nyitottság hangsúlyozása továbbra is fontos feladat.
A vasárnapi program Kiss György Radnóti Miklós verseire épülő verses-zenés műsorával folytatódott. Az előadás még 2009-ben, a költő születésének centenáriumára készült, azóta azonban folyamatosan változik. A költő utolsó versei a szomszédban zajló háború miatt ma különösen erős aktualitást kaptak. Kiss György szerint Radnóti életének utolsó időszaka olyan közvetlen haláltapasztalatokat hordozott, amelyek nélkül ezek a versek sem születhettek volna meg ugyanígy.
A műsor után Móser Ádám Play klezmer! című tangóharmonikás előadása következett. A zenész számára minden zsinagóga különleges helyszín, a pápai épületet pedig különösen szép, szívet melengető térnek nevezte. Klezmer iránti érdeklődése még tizenéves korában, egy televíziós felvétellel kezdődött, később pedig neves klezmerzenészekkel is együtt dolgozott.
Saját zenéjében ma már a klezmer mellett a tangó, a sanzon, a balkáni zene és a jazz is megjelenik. Móser Ádám szerint a hagyományt nemcsak őrizni kell, hanem használni is: új zenét létrehozni belőle. Olyan világot keres, amelyben a különböző kultúrák nem éles határokkal válnak el egymástól, hanem finoman kapcsolódnak össze.
A jubileumi program egybeesett a zsidó újévvel is. Ros Hásáná 5787 kezdetét jelenti, és az őszi nagy ünnepek sorának nyitánya. Ez az időszak az önvizsgálatról és a számvetésről is szól: az ember visszatekint az elmúlt évre, igyekszik rendezni kapcsolatait, bocsánatot kérni attól, akit megbántott, és jó, édes esztendőt kívánni a másiknak - mesélte az egyesületi elnök. Az alma és a méz az új év édességének, a jó folytatás reményének jelképei - többek között ezek is ott voltak a terített asztalon.
Az egyesület következő éveinek egyik fontos célja a tagság bővítése és a fiatalabb korosztályok megszólítása. Erősítenék az iskolákkal, más zsidó közösségekkel és civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat, miközben továbbra is szeretnének tenni a zsinagóga megújulásáért és ismertségéért. A közösség számára fontos kérdés, hogyan lehet a következő húsz évben is megtölteni élettel a pápai zsinagógát, új embereket megszólítani, és továbbadni azt az örökséget, amelynek megőrzéséért az egyesület két évtizede dolgozik.
