Vissza
A Kékfestő Múzeum szeptemberi hónap műtárgya egy különleges, a Kluge család sokoldalú tevékenységéről árulkodó borcímke. A családi hagyatékban fennmaradt apró emlék újabb érdekes részlettel gazdagítja a pápai kékfestő dinasztia történetét: a műhely vezetése mellett gazdálkodással, szőlőtermesztéssel és feltehetően borkészítéssel is foglalkoztak.
A különleges borcímke arra utal, hogy a Kluge család nem csupán saját fogyasztásra készített bort. A saját címke használata ugyanis valószínűsíti, hogy a bor értékesítésre is került. A család szőlőbirtokairól több történeti adat is fennmaradt.
Ismert, hogy a Kluge családnak a Somlón volt szőlője, később pedig Hantán, az Öreghegyen is rendelkeztek szőlőterületekkel. A somlói birtokoktól azonban idővel meg kellett válniuk. Ennek hátterében a pápai műhely körüli jelentős építkezések állhattak: a műhely felújítása, a nagy szárítóépület felépítése, valamint a lakóház építése is komoly anyagi terhet jelentett. A somlói szőlők értékesítése után később Hantán vásároltak új területeket.
Az adatok szerint 1893-ban újabb szőlőbirtokot szerezhettek, és arra is vannak utalások, hogy a családtagok egymás között adták át a szőlőterületeket. A szőlőgazdálkodás jelentőségét mutatja az is, hogy később borbeadási kötelezettségük is volt, vagyis olyan mennyiségű szőlővel és borral rendelkeztek, amely után meghatározott mennyiséget be kellett szolgáltatniuk.A birtok nagyságáról is maradt fenn adat: 1939-ben a Kluge család szőlőterülete mintegy 6700 négyzetmétert tett ki, ami jelentős nagyságú területnek számított.
Arról egyelőre nincs pontos információ, milyen borokat készítettek a család birtokain. A kutatás azonban folyamatos, és elképzelhető, hogy a Kluge-hagyatékból később erre vonatkozó dokumentumok is előkerülnek.
A család és a bor kapcsolatára egy másik, mára elveszett tárgyi emlék is utal. A Kluge család 75. évfordulójára egy díszes abrosz készült, amelyen egy népies hangulatú versike szerepelt. A szöveg a „Töltsd meg, fráter, poharamat” kezdősorral indult, és a Somlót éltette, utolsó sora pedig az „Éljen Somló!” felkiáltással zárult. Az abrosz sajnos elveszett, létezését ma már csak egy rossz minőségű fénykép, valamint a rajta szereplő vers szövege őrzi.
A különleges borcímke nemcsak a Kluge család gazdálkodásának egy eddig kevésbé ismert területére világít rá, hanem arra is, hogy a pápai kékfestő dinasztia története jóval sokrétűbb annál, mint amit elsőként a híres műhelyhez kapcsolnánk - mondta dr. Méri Edina néprajzos, muzeológus.
