A magyar expanzionizmus — Ézsiás István kiállítása az Esterházy-kastélyban

Különleges időszaki tárlat nyílt a pápai Esterházy-kastély falai között: Ézsiás István alkotásaiból rendezett kiállítás nem csupán egy jelentős életmű keresztmetszetét mutatja be, hanem egy olyan művészeti gondolkodásmódot is, amely évtizedeken át a határok lebontására törekedett. A tárlat címe – A magyar expanzionizmus – pontosan erre az alkotói szemléletre utal.

A kiállítás kurátora, Federits Zsófia szerint a tárlat egyik legfontosabb célja, hogy Pápa városa újra felfedezze egyik legjelentősebb kortárs alkotóját, akinek munkássága mára nemzetközi szinten is ismertté vált. „Szerettük volna, hogy a város újra rácsodálkozzon arra, milyen jelentős művészeti örökség kötődik ide, és hogy Ézsiás István gondolatai, művei újra párbeszédbe kerüljenek a közönséggel” – fogalmazott a kurátor.

A kiállítást Hegyeshalmi László nyitotta meg, aki beszédében részletesen felidézte Ézsiás életútját, nemzetközi kapcsolatait, valamint azt a különleges művészeti közeget, amelyben alkotói pályája kibontakozott.

A művészetben az expanzionizmus – vagyis a „terjeszkedés” – fogalma elsősorban a 20. század második felének avantgárd törekvéseihez kapcsolódik. A hatvanas–hetvenes években egyre több alkotó lépett túl a hagyományos műfaji kereteken: a festészet, a szobrászat, az objektművészet, a design, az ipari technológia és a térhasználat egyre inkább összekapcsolódott.

Ézsiás István esetében ez a szemlélet a műfaji határok tudatos elmosásában figyelhető meg: szobrai gyakran festői gondolkodásból épülnek fel, festményei pedig plasztikai térélményt hordoznak. A geometrikus szerkezetek, az ipari anyagok, a mozgás illúziója és a térbeli dinamika egyszerre vannak jelen alkotásaiban.

A művész számára az expanzió nem pusztán formai kérdés volt, hanem szellemi nyitottságot is jelentett, hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy a művészetnek reagálnia kell a technológiai korszak kihívásaira, ugyanakkor meg kell őriznie az emberi gondolkodás szabadságát és érzékenységét.

Ézsiás István pályája különleges módon kapcsolja össze a művészetet és a természettudományos szemléletet. Restaurátori és muzeológiai munkája során korán felismerte, hogy a tudomány és a művészet nem egymást kizáró területek, hanem egymást erősítő rendszerek.

A veszprémi múzeumi évek, az archeológiai kutatások, valamint olaszországi tapasztalatai – Pompei, Herculaneum vagy Ravenna kulturális öröksége – mind hozzájárultak ahhoz a komplex gondolkodásmódhoz, amely későbbi alkotásait meghatározta.

Műveiben egyszerre jelenik meg a mérnöki precizitás és a szabad művészi kísérletezés. A szerszámkészítő műszerész múltból eredő szerkezeti gondolkodás, az anyagismeret és a geometriai pontosság különleges egységet alkot a konstruktív avantgárd formai világával.

A kiállításon látható alkotások elsősorban Ézsiás expansionista és MADI-korszakát reprezentálják. A MADI mozgalom a geometrikus absztrakció egyik nemzetközi irányzata, amely a szabályos formák játékos újraértelmezésére, a sík és a tér kapcsolatának újragondolására épült.

A tárlaton látható munkák között alumínium plasztikák, konstruktív szobrok, geometrikus festmények és különféle anyagkísérletek egyaránt szerepelnek. A művész eredetileg több krómacélból és digitális technológiával készült alkotást is szeretett volna bemutatni, a kurátori koncepció azonban inkább a tradicionálisabb és festőibb oldalát hangsúlyozta.

A megnyitón elhangzott: Ézsiás István művészete jóval túlmutat a hazai kereteken. Munkái Európa számos országában, valamint Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban is ismertté váltak. Különösen jelentős állomás volt, amikor Venezuelában, a Francisco Narváez Múzeumban Viktor Vasarely mellett szerepelt magyar alkotóként. Nevéhez számos művésztelep és nemzetközi szimpózium kapcsolódik, többek között a balatonfüredi plexiszimpózium, az ajkai alumíniumszimpózium vagy a veszprémi Európa Szoborpark létrehozása.

A magyar expanzionizmus című kiállítás nem egyszerűen műtárgyakat mutat be. Sokkal inkább egy gondolkodási folyamatba enged betekintést: abba, hogyan válhat a geometria érzelemmé, az ipari anyag filozófiai kérdéssé, a szerkezet pedig szellemi tartalommá - hangzott le a megnyitón. A tárlat december 31-ig látogatható az Esterházy-kastélyban, és a tervek szerint ősszel a Magyar Nemzeti Galériából két kisplasztika is Pápára érkezik, valamint szerveznek tárlatvezetéseket és szakmai programokat is.