Vissza
Különleges atmoszférájú kiállítás nyílt a Pannonia Reformata Múzeum falai között: Cakó Ferenc életművéből látható átfogó válogatás. A tárlat nemcsak a homokanimáció világhírű mesterének filmes világát idézi meg, hanem a grafikus, festő és alkotó sokrétű művészetébe is betekintést enged.
A kiállítást Oberfrank Pál, a Magyar Művészeti Akadémia veszprémi regionális műhelyének vezetője nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: a helyszín szellemisége és a művek ereje egyszerre hat az emberre: – Pápa csodálatos város, olyan múltja és kisugárzása van, amely lélekben is megrendíti az embert – fogalmazott. Hozzátette: Cakó Ferenc művészete „egyszerre varázslatos, sokrétű és utánozhatatlan”, amely képes megmutatni az emberi érzelmeket, belső viharokat és a világ megértésére irányuló vágyat.
A megnyitón a művész elmondta: több mint öt évtizedes pályájának három fő pillére van: a képzőművészet, az animációs film és az élő homokanimáció. – A film mozgásvilága és dramaturgiája mindig visszahat a képeimre is. Minden munkám valamilyen történetet mesél el – mondta. Cakó Ferenc felidézte, hogy a képzőművészeti középiskolában kezdte tanulmányait, majd a főiskolán grafikát tanult, miközben egyre inkább magával ragadta az animáció világa. A legendás Pannónia Filmstúdió munkatársaként báb- és gyurmafilmekkel kezdte pályáját, később azonban saját technikát alakított ki.
A homokanimáció ötlete hosszú kísérletezés eredményeként született meg: különféle anyagokat próbált ki, mígnem a homok bizonyult a legalkalmasabbnak. – A homokszemeket átvilágítja a fény, ettől jönnek létre azok a különleges árnyalatok és fényhatások, amelyekkel dolgozom – mesélte. Első homokanimációs filmje, az Ab ovo 1989-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rövidfilm díját, amelyet személyesen Claudia Cardinale adott át számára.
Böröczky Anna első önálló kurátori munkájaként jegyzi a tárlatot. Elmondása szerint a múzeum három kiállítótere inspirálta a koncepciót is. A középső teremben kaptak helyet a drámai fekete-fehér alkotások, köztük a kiállítás címadó műve, az Élettánc. Az egyik oldalsó teremben homokképek és rézkarcok láthatók, míg a harmadik teremben a színes, absztraktból figuratívvá alakuló festmények dominálnak. – Ezeknél a képeknél nincs előre megtervezett történet. A néző maga alakítja ki a saját olvasatát, mindenki mást lát bele ugyanabba az alkotásba – magyarázta Cakó Ferenc. A kurátor szerint éppen ez a sokértelműség és nyitottság teszi különlegessé a tárlatot.
A pápai kiállításhoz több kísérőprogramot is terveznek. A szervezők szeretnék, ha a helyi művészeti tagozatos diákok személyesen is találkozhatnának a művésszel, emellett finisszázs és múzeumok éjszakája program is kapcsolódik majd a tárlathoz.
