Vissza
A Pegazus Színház ezekben a napokban nem előadásra készül, hanem egy teljesen más műfajra: több ezer mackó költözik be az épületbe, és átveszi az uralmat.
A történet egy egyszerű ötletből indult több mint húsz éve: egy farsangi napon mackókkal rakták tele a lépcsőt. Jól sikerült. Olyannyira, hogy azóta gyűlnek, szaporodnak, és ma már nagyjából hatezren vannak - ami már nem hobbi, hanem logisztikai sportág.
A kiállítás előtt a színház konkrétan „eltűnik”: elpakolják a díszletet, felszámolják a tereket, majd megérkeznek a zsákok. Sok zsák. Nagyon sok zsák. Bennük a téli álmukat alvó mackók, akik most hirtelen mind egyszerre szeretnének szerepelni.
Az első fázis inkább hasonlít egy plüsskáoszra, mint kiállításra. Mindenhonnan mackók kerülnek elő, és senki nem érti, hogyan lesz ebből bármi értelmes. Egyetlen kivétel van: a gyűjtő és kurátor, Sarkadi Nagy László, aki pontosan tudja, ki hova ül majd.
Mert itt rend van. Sőt, hagyomány is. Vannak visszatérő „szereplők” és kötelező elemek - például a jegesmedvék saját
birodalma a lépcsőn, amit kihagyni nagyjából akkora bűn lenne, mint karácsonykor a fát.
A mackók ráadásul nem csak sorban ülnek: jeleneteket alkotnak, családokat, mini világokat. A vitrinekben apró enteriőrök kelnek életre, mintha egy mackó verziójú párhuzamos univerzumba pillantanánk be. És igen, a humor is jelen van - a mackók néha egészen gyanúsan emberi helyzetekben találják magukat.
A kezdeti káoszból végül összeáll a kép, és mire kinyit a kiállítás, már nyoma sincs a zsákoknak - csak egy furcsán ismerős, mégis mesés világ marad.
A mackókiállítás február 23-án nyílik, és március 4-éig látogatható, ráadásul ingyenesen. Iskolai, óvodai csoportoktól azt kérik, jelentkezzenek be előzetesen, hogy ne legyen tumultus. A szervezők szerint a mackók barátságosak – de azért jobb nem elfoglalni a helyüket. Egyetlen veszély van: könnyen előfordulhat, hogy a felnőtt is hirtelen újra gyereknek érzi magát.
