Felnőtteknek is mesél a Pegazus — telt házzal mutatták be az Árgyélus és Tündér Ilonát

Ebben az évadban először állított össze kifejezetten felnőtteknek szóló bérletsorozatot a Pegazus Színház, és a kezdeményezés már az első alkalommal visszaigazolást kapott: az Árgyélus és Tündér Ilona című zenés bábjáték felnőttelőadása telt ház előtt zajlott. A klasszikus magyar népmese lírai, sűrű és érzelmileg mély feldolgozása bebizonyította, hogy a bábműfaj nem korosztályhoz kötött - csak befogadó figyelemhez.

A Tündér Ilonát alakító Tóth Eszter Nikolett „Pikó” szerint markáns különbség van a gyerek- és a felnőttközönség reakciói között.
- „A gyerekektől folyamatos a visszajelzés, főleg az ovisoktól. A felnőttek sokkal csendesebbek, de ez nem azt jelenti, hogy kevésbé vannak jelen - csak más az energiájuk” - fogalmazott. Hozzátette: a csendek máshol vannak, máshol születik meg a nevetés is, és míg egy csókjelenet az iskolásoknál zavarba ejtő kacagást vált ki, a felnőttek egészen más rétegeit érzékelik ugyanannak a pillanatnak.

Pikó számára Tündér Ilona szerepe különösen izgalmas belső munkát jelentett. - „Ez egy nagyon lírai világ, amiben mindig ott a veszélye annak, hogy az ember túljátssza az érzelmeket. Meg kell találni a természetes ritmust - mondta. A szerep azért is áll közel hozzá, mert nem egy passzív, megmentésre váró tündér jelenik meg a színpadon, hanem egy erős, cselekvő női figura. - „Ő viszi a történetet, az érzelmeket, a helyzeteket. Ez nagyon sokrétű és felszabadító.”

Az Árgyélust alakító Pásztor Márk számára a produkció különösen nagy kihívás volt, hiszen ez mindössze a harmadik bábos munkája. - „Nehéz szülés volt. Ez egy sokkal finomabb, líraibb világ, ugyanakkor hatalmas energiát igényel. Még mindig keresem benne a kapaszkodókat, de pont ettől izgalmas: előadásról előadásra új dolgokat fedezek fel” - fogalmazott. Hozzátette: a próbák és az előadások utáni szakmai beszélgetések rengeteget segítenek az építkezésben.

A darab különlegességéről Végh Zsolt, a társulat társigazgatója beszélt. Mint elmondta, az Árgyélus és Tündér Ilona „világirodalmi népmese”, amely számos kultúrában felbukkanó ősi motívumokat hordoz. A Pegazus előadása a 16. századi Szép históriához, Gyergyai Albert feldolgozásához nyúlt vissza, ami archaikus nyelvezetet és gondolkodásmódot hoz a színpadra. - „Ez egy rendkívül sűrű, mély tartalmú történet, amelynek meg kell szólalnia a mai gyerekek - és a felnőttek - számára is” - hangsúlyozta.

A felnőttelőadások ötlete nézői igényből született. - „Volt, aki teljesen jó szándékkal megkérdezte: nem lehetne-e gyerekek nélkül megnézni egy-egy előadást” - mondta Végh Zsolt. Bár az érdeklődés eleinte visszafogottabb volt a vártnál, a telt ház biztató jel. - „Büszkék vagyunk azokra, akik eljöttek, és bízunk benne, hogy a jó híre tovább viszi ezt a kezdeményezést.”

Az előadás zenei világa Kovács Norbert, a Pegazus bábszínészének és zeneszerzőjének munkája. - „Már az első olvasáskor kialakult bennem egy zenei világ. Amikor ez megvolt, onnantól tudtam, mit akarok” - mesélte. A zene lírai, misztikus hangulatú, lassabb tempójú, mégis befogadható a fiatalabb nézők számára is. - „Kicsit izgultam, hogy a gyerekek hogyan reagálnak majd, de nagyon jól vették.”

Tóth Eszter Nikolett "Pikó", Pásztor Márk, Végh Zsolt, Baji Krisztina, Kovács Norbert, Tombor András István játéka nemcsak egy klasszikus mesét értelmezett újra, hanem egyértelműen jelezte: a bábművészet felnőttek számára is teljes értékű, mély és gondolatébresztő színházi élmény lehet.