Vissza
Folytatódik a pápai evangélikus templom átfogó rekonstrukciója: a több mint 140 éves műemléképület felújítása jelenleg a harmadik ütemnél tart, amely a templom teljes belső megújítását célozza. A munkálatok a mennyezet, az oldalfalak, a karzat és a padozat helyreállítását foglalják magukban, a festő- és díszítőmunkák pedig már meg is kezdődtek, és várhatóan másfél hónapig tartanak.
A kivitelezés során heti rendszerességgel tartanak kooperációs megbeszéléseket annak érdekében, hogy a projekt a tervezett ütemben haladjon. A jelenlegi munkafázis lezárultával - előreláthatólag 2026 tavaszára - elkészül a templom teljes belső szerkezeti felújítása. Ekkorra már látható lesz az új mennyezet, a frissen vakolt és festett falak, valamint a megújult karzat és padlózat.
Polgárdi Sándor evangélikus lelkész elmondta: a munkálatok során kiemelt figyelmet kellett fordítani a száradási időkre és a technológiai folyamatok betartására. Emellett egy előre nem várt feladat is felmerült, mégpedig a falak megerősítése, az úgynevezett falvarrás. Ennek kivitelezését úgy kellett megszervezni, hogy ne akadályozza a festést és a mennyezet kialakítását, hiszen a poros munkafolyamatok könnyen megakaszthatják az egymásra épülő feladatokat. A falvarrások és a szükséges száradások mára befejeződtek, így a mennyezet megfelelő - 16-12 százalékos - nedvességtartalma után megkezdődhetett a színfestés.
A lelkész felidézte: 2025. július 28-án született meg az a zsűridöntés, amely engedélyezte a régi mennyezet lebontását és az új kialakítás megkezdését. Jelenleg a földalapú festékek színeivel kapcsolatos szakmai egyeztetések zajlanak, és a tervek szerint 2026 január végére a díszítőfestők befejezhetik a mennyezeten és az oldalfalak felső szakaszain a formák, vonalak és jelképek kialakítását.
Jakab Barnabás építésvezető hangsúlyozta: a projekt három évvel ezelőtt indult, és rendkívül hosszú, összetett folyamat eredménye, amely az egyház, a kivitelezők és a projektmenedzsment részéről is komoly szellemi és fizikai munkát igényelt. A hatósági engedélyeztetés különösen időigényes volt, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a templom biztonságosan és hosszú távon használható legyen.
A mennyezet kutatása során derült ki, hogy helyenként előkerültek a 18. század végéről, 19. század elejéről származó eredeti festések. A korábbi mennyezet állapota azonban életveszélyessé vált, ezért végül engedély született annak teljes elbontására és az eredeti anyagokkal történő visszaépítésre. A munkálatok során tanúablakokat is meghagytak, amelyeket Juhász Györgyi festő-restaurátor konzervált, megőrizve az utókor számára az eredeti festés emlékeit.
A visszaépítés hagyományos technológiával zajlik: nádvakolat, vályogvakolat és vályogglett került fel a mennyezetre, majd az eredetivel megegyező okkersárga alapszín. Erre készülnek most a díszítőfestések, földanyag-alapú, ásványi pigmentekből kevert színekkel. A cél az, hogy a templom belső tere a közösség által megszokott, az elmúlt évtizedekben látott állapotot idézze vissza, ugyanakkor részletgazdagabb, esztétikusabb kivitelben. A mennyezet festésének befejezése után elbontják a közbenső munkaszintet, majd folytatódik az oldalfalak teljes magasságú díszítése
