Vissza
Az elmúlt napokban tartósan köd borította a tájat Pápán és környékén, holnaptól pedig rendkívül csapadékos időjárást jósolnak a meteorológusok. A változékony időjárási körülmények sok autóst felkészületlenül érnek. Rosszabb látási viszonyok, kevésbé tapadó útfelület az, amellyel a késő őszi időjárás próbára teszi a közlekedőket, ezért elhoztuk nektek az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság tanácsait.
Ködös útszakaszra érve a sebesség csökkentésével lehet felkészülni a rövidebb látótávolságra, amely csökkenti az észlelési időt. Érdemes az első és a hátsó ködlámpákat is felkapcsolni a kényes szakaszokon, ezzel segítjük a többi közlekedőt az észlelésben, így óvjuk magunkat is, és támpontot is adunk egymásnak a távolságok felméréséhez, a forgalom követéséhez.
A ködös szakaszról kiérve a ködlámpákat le kell kapcsolni, mert normál látási viszonyok között a fényük zavaró, a hátsó mindig, az első pedig elsősorban éjszaka. De érdemes a normál nappali menetfény helyett a tompított világítást használni, mert annak a fényereje nagyobb, messzebről észlelhető, így világítanak a hátsó lámpák is, és ez a hátulról közeledőknek segít a jármű észlelésében. A ködben arra is számítani kell, hogy az útfelület csúszósabb, tehát a megszokott szárazúti fékútnál hosszabb távokkal kell számolni, és a biztonságos kanyarsebesség is alacsonyabb.
Esőben szintén a látótávolság- és az útfelület tapadóképességének a csökkenésével kell számolni, csak a ködhöz képest fordított az arány. Míg ködben az észlelési távolság rövidülése az elsődleges zavaró tényező, az útfelület nyálkássága a ráadás, esőben pont fordítva van. Esőben elsősorban a vizes útfelületre kell figyelni, a látótávolság kevésbé csökken, inkább a járművek üvegfelületein jelen lévő vízcseppek korlátozzák a kilátást - főként, ha még koszos is a felület.
A ködben tapasztalható nyálkás útfelülethez képest, amelynek a tapadási minősége kiszámíthatóbban-egyenletesebben rosszabb, esőben az útfelület tapadása változóan romlik, attól függően, hogy mennyi csapadék van jelen az adott felületen.
Esőben gyakran előfordul, hogy egy útszakasz egyik részén teljesen jól tapadnak az abroncsok, azonban hirtelen vizesebb részre érve a tapadóképesség jelentősen csökken, vagy nagyobb vízvastagság esetén meg is szűnik és létrejön a felúszás jelensége. Ez utóbbi elsősorban országúti vagy autópályatempón alakul ki, városi sebességnél kevésbé jellemző. Emiatt esőben vezetve az úthibákban megálló vizet tapasztalva, vagy átfolyást észlelve csökkentsük a haladási sebességet és igyekezzünk kikerülni a nagyobb vízmennyiséggel bíró útfelületeket. Természetesen előfordul, hogy ez nem lehetséges, ekkor a lassítás a biztonságos megoldás.
A romló útviszonyok és csapadékos időjárás során visszaüt, ha az autó elhanyagolt, például, ha a gumik rossz állapotúak. Egyrészt már hidegebb is van, mint nyáron, a gumiabroncsok anyaga emiatt ridegebb, tehát kevésbé tapad. Ha ez egy öreg, már megkeményedő gumival történik, akkor a jelenség esős úton észlelhető tapadásképesség-vesztést okoz. A kopáshatár közeli mintamélységgel rendelkező gumikkal szerelt kocsik sofőrjei különösen figyeljenek és lassítsanak esős időben, hiszen nő a fékút, csökkennek a megengedhető kanyarsebességek.
Olyan filléresnek mondható alkatrészek állapota is nagyban befolyásolja esőben a biztonságos közlekedést, mint az ablaktörlő. Ha csíkot húz, foltosan töröl, az rendkívül zavaró. Ilyenkor a szélvédőn a kilátás részleges, a fény a vízen megtörik, torz lesz a kép, amit egyáltalán láthat a sofőr. Nem elhanyagolható az sem, hogy a koszos üvegeken a vízcseppek jobban összeállnak, ilyen helyzetben érti meg a sofőr, hogy miért is jó rendszeresen letakarítani az üvegeket. És nem csak kívül, belül is zavaró az üveg belső felületére tapadó zsíros réteg, amely töri a fényt.
Balesetmentes közlekedést mindenkinek!
