Tudomány testközelből

Mi köze van a kovaalgáknak a környezet állapotához? Hogyan keressük a választ arra, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban? És mit lehet kezdeni a semmivel? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kutatók Éjszakáján a Pápai Református Kollégium Gimnáziumban és Művészeti Szakgimnáziumban, ahol idén is kísérletek, előadások és diákok saját kutatásai hozták közel a tudomány világát az érdeklődőkhöz.

A Kutatók Éjszakája a Refiben évről évre az egyik első nagy program a tanévben. Az iskola számára fontos, hogy a tudomány ne távoli, nehezen érthető területként jelenjen meg, hanem olyan dologként, amely körülvesz bennünket, és amelyhez bárki közelebb kerülhet, ha megtalálja a megfelelő kérdést, mondta Ferenczi Alpár igazgató.


A program hagyományosan a diákok kísérleti bemutatójával indult. A tanulók maguk mutatták be a különböző természettudományos jelenségeket, miközben közérthetően magyarázták is, mi történik a kísérletek során. A bemutatók után meghívott előadók következtek.

Szabó Róbert csillagász, az MTA doktora, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, az egyik legnagyobb kérdést járta körül: vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban? Bár a tudomány jelenleg nem tud biztos választ adni erre, a kutatók egyre több módszerrel próbálják feltárni, milyen nyomokat érdemes keresni a világűrben.

A közönség egy különleges, helyi témájú kutatásba is betekintést kapott. A hetedik osztályos Horváth Bendegúz a Tapolcafői Örvény-tó kovaalgáit vizsgálta tíz hónapon keresztül. Kutatásával a Pannon Egyetem középiskolások számára meghirdetett versenyét is megnyerte. A fiatal kutató 26 kovaalgafajt azonosított a tóban, és azt vizsgálta, hogyan reagálnak ezek az apró élőlények a környezeti változásokra. Munkája során egy új ökológiai indexet is kidolgozott, amely számszerűen képes kifejezni az élőhelyet érő ökológiai stresszt.


A kovaalgák azért is érdekesek a kutatók számára, mert érzékenyen reagálnak a környezet változásaira, így jelzőfajként is használhatók. Bendegúz kutatása során például azt tapasztalta, hogy egy nagyobb esőzés után megváltozott a tó vízének kémiai állapota, ami több faj számára jelentős stresszt jelentett. És hogy miért érdemes egy hetedikes diáknak ilyen komoly kutatásba belevágnia? Bendegúz már azt is tudja, merre szeretne továbbindulni: a kovaalgák ökológiájával, a limnológiával és a diatomológiával szeretne foglalkozni.

A következő előadás már egészen más irányból közelített a tudományhoz. Varga-Umbrich Károly tanár úr azt a kérdést tette fel: mi a semmi? A látszólag egyszerű kérdés természetesen hamar filozófiai mélységekbe vezetett.


Az est végén Mészáros Péter fizikatanár és Tálos János kémiatanár kísérleti show-ja szó szerint látványos lezárása lett a programnak. Füstkarika, lézer, tűztornádó, égési és robbanási kísérletek is szerepeltek a bemutatóban.


Mészáros Péter számára a kísérletezés a természettudományos oktatás egyik legfontosabb eszköze. Ahogy fogalmazott, a képletek, definíciók és számítások mellett szükség van arra is, hogy a diákok lássák, hallják és megtapasztalják a jelenségeket. Egy látványos kísérlet ugyanis nemcsak felkelti az érdeklődést, hanem segít abban is, hogy a tanultak tartósan megmaradjanak.


Egy tűztornádó vagy egy füstkarika természetesen önmagában is látványos. De ha közben azt is megértjük, milyen fizikai folyamat áll mögötte, akkor már nem egyszerű mutatványt látunk, hanem egy apró modelljét annak a világnak, amely körülvesz bennünket.


Talán éppen ez a Kutatók Éjszakájának egyik legfontosabb üzenete a Refiben: a tudomány nem valahol távol, a kutatóintézetek falai mögött kezdődik. Ott van egy tó vizében, egy apró kovaalgában, a csillagok között, egy kísérleti eszközben - és akár egy hetedik osztályos diák kíváncsiságában is.