Vissza
Fontos megbeszélés zajlott nemrégiben Pápán: a városba látogatott Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke, aki Grőber Attila polgármesterrel folytatott tartalmas eszmecserét a pápai zsidó örökség jövőjéről és a város kulturális életének gazdagításáról.
Dr. Grósz Andor személyes kötődései révén is szívéhez közel érzi Pápát: anyai dédszülei a városból származtak, és katonai pályafutása idején, mint a légierő vezető orvosa, szakmailag is kapcsolatban állt a pápai repülőtérrel. Mint elmondta: „Ez egy kedves város számomra, közel a szívemhez.”
A látogatás középpontjában a pápai zsinagóga sorsa állt, amely a harmadik legnagyobb zsinagóga az országban. Jelenlegi állapota méltatlan múltjához - véli Dr. Grósz Andor -, és mind a magyarországi zsidóság, mind a pápai közösség számára fájó seb. A MAZSIHISZ elnöke szerint két fontos célkitűzés mentén kellene együttműködni a várossal: egyrészt a zsinagóga megmentésében és új élettel, új funkcióval való megtöltésében, másrészt a helyi zsidó temetők állapotának rendezésében és azok történelmi, oktatási célú bemutatásában.
„Nemcsak zsinagóga ez az épület, hanem egy történelmi tanú - az emlékezet helye. Akkor is őrizni kell, ha nem vallási célokat szolgál a jövőben, hanem a kultúrát, a közösséget, a tanítást.” - fogalmazott Dr. Grósz Andor, hangsúlyozva, hogy a zsidó múlt megőrzése közös nemzeti ügy.
A revitalizáció azonban jelentős költségekkel jár. Az elnök becslése szerint minimum 5-6 milliárd forint szükséges a zsinagóga teljes felújításához. A város egyedül nem képes ezt előteremteni, ezért közösen kívánnak állami támogatást igényelni.
Grőber Attila polgármester úgy látja: a beszélgetés túllépett az épület kérdésén, és szélesebb, történelmi és kulturális kontextusban vizsgálta a zsidó örökség jelentőségét. „A cél nem csupán az emlékezés, hanem annak megmutatása, milyen volt Pápa akkor, amikor 3000 izraelita honfitársunk élt itt, a mindennapok részeseiként.”
A polgármester hangsúlyozta: a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület munkája révén már most is új élet kezdődött a zsinagógában - programok, koncertek, kiállítások révén. Június 1-jétől az egyesület hivatalosan is átvette az épület működtetését, és az első másfél hónap pozitív tapasztalatai bizakodásra adnak okot.
Grőber Attila így fogalmazott: „A célunk nem az, hogy valaki helyettünk megcsinálja. A cél az, hogy mi megmutassuk: fontos nekünk ez az örökség, mi teszünk érte. És ha ezt látják, akkor lesznek szövetségeseink.” A beszélgetésen egy lehetséges ütemterv is szóba került a közös munka folytatására.
A találkozón elhangzott: a pápai zsinagóga és zsidó közösség öröksége nemcsak a zsidóság, hanem a magyar és európai kultúra része. Az épített emlékek, a temetők, a városban hagyott szellemi és közösségi nyomok azt üzenik: a gyűlölet pusztít, de az emlékezés és együttműködés épít.
A megbeszélés végén mindkét fél egyetértett abban, hogy a zsidó múlt nem lehet csak emlékezetpolitikai ügy - élő kultúraként kell bemutatni, amelyből mindannyian tanulhatunk.
