Rejtőzködő ragadozók a figyelem középpontjában

Már elindult a szavazás a 2027-es Év Madara címért, amelynek idei jelöltjei a baglyok közül kerültek ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezúttal a gyöngybaglyot, a macskabaglyot és a füleskuvikot állította a középpontba. A kezdeményezés célja nem csupán a közönség bevonása, hanem az is, hogy minél többen megismerjék e különleges madarak életmódját és természetvédelmi jelentőségét.

Az Év Madara program 1979-ben indult, kezdetben a szakemberek választották ki azt a fajt, amelyre az adott évben szeretnék felhívni a figyelmet. A nagyközönség 2011 óta szavazhat, minden évben három előre kiválasztott madárfaj közül. Fellner Zoltán erdőmérnök, az MME tagja kiemelte, hogy a baglyok ragadozó madarakként a tápláléklánc csúcsán helyezkednek el, ezért állományuk és életkörülményeik jól tükrözik élőhelyeik állapotát. Megfigyelésük fontos információkat adhat a természetes környezet változásairól is.

A három jelölt közül a legnagyobb a gyöngybagoly, amely nevét tollazatának gyöngyszerű fehér pettyeiről kapta. Főként kisrágcsálókkal táplálkozik, és az évszázadok során kiválóan alkalmazkodott az ember közelségéhez. Ma Magyarországon leggyakrabban templomtornyokban, magtárakban és régi gazdasági épületekben költ. Mivel nem épít saját fészket, számára különösen fontosak a megfelelő búvóhelyek. A szakember szerint egyszerű költőládák kihelyezésével is sokat lehet segíteni a faj fennmaradását.

A macskabagoly ezzel szemben elsősorban erdőkben él. Zömök testfelépítésű, nagy fejű bagoly, amely odvas fák üregeiben költ. Táplálékát főként rágcsálók alkotják, de kisebb énekesmadarakat is zsákmányol. Nevét jellegzetes, macskanyávogásra emlékeztető hangjáról kapta. A Bakonyban stabil állománya él, de megfelelő élőhelyeken városi parkokban is előfordulhat.

A legkisebb jelölt a füleskuvik, amely egyben az egyetlen hazai bagolyfaj, amely ősszel Afrikába vonul telelni. Tavasszal tér vissza Magyarországra, ahol természetes vagy mesterséges odúkban költ. Fő táplálékát nem a rágcsálók, hanem a rovarok, elsősorban a zöld lombszöcskék jelentik. A szakember szerint a melegebb, szárazabb fekvésű területeken, szőlőhegyeken és kiskertekben lehet leginkább találkozni vele.

Arra a kérdésre, hogy Pápán melyik bagolyfajjal találkozhatunk, Fellner Zoltán elmondta: gyöngybagoly jelenleg nem ismert a város templomtornyaiban, ugyanakkor a környező településeken rendszeresen költ. A macskabagoly előfordulását ugyan az elmúlt években nem regisztrálták Pápán, de a Várkert idős, odvas fái megfelelő élőhelyet jelenthetnek számára. A füleskuvik jelenléte sem kizárt, bár hangját ritkán hallani a városban. A tapolcafői gyöngybaglyokat tavaly mi is bemutattuk.

A természetvédelmi szakember szerint nincs rossz választás az Év Madara szavazáson. Érdemes előbb megismerni mindhárom faj sajátosságait, majd azt támogatni, amelyik a legközelebb áll hozzánk. A baglyok mindegyike fontos szerepet tölt be a természet egyensúlyának fenntartásában, ezért bármelyikük méltó lehet a 2027-es Év Madara címre. A voksokat július 31-éig lehet leadni Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán, a szavazáshoz regisztráció nem szükséges.

Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület