Vissza
Immár második alkalommal szervezték meg a tapolcafői reformátusok a gyülekezeti napot. A program istentisztelettel kezdődött a templomban, ahol Miklós Csongor református lelkész hirdetett igét, majd a résztvevők a parókia udvarán folytatták a napot. Terített asztal és közös ebéd várta a gyülekezet tagjait, a hangulatot pedig a kiscsőszi néptáncosok műsora alapozta meg.
A tapolcafői reformátusoknak több évszázados múltjuk van: anyakönyvi feljegyzéseik 1614-ből származnak, templomuk a türelmi rendelet idején épült. Bár az akkori szabályok nem engedélyezték a tornyot, a karzatot vagy az utcára nyíló bejáratot, a tapolcafőiek mégis tekintélyes méretű épületet emeltek. A legenda szerint az érseki megbízott majdnem szívrohamot kapott, amikor meglátta: a templom hét hüvelykkel hosszabb a megengedettnél, és karzattal is rendelkezik. A torony csak később, 1791-92-ben épült meg, 1796-ban pedig felavatták a nagyharangot is, amelyet a háborúk idején sem vittek el.
Miklós Csongor lelkész egy éve szolgál Tapolcafőn, és úgy érzi, különleges közösségbe érkezett. Mint fogalmazott, a gyülekezet mentalitása kicsit a székelyekéhez hasonlít: erősen ragaszkodnak hagyományaikhoz, és büszkén vallják magukat tapolcafőinek, nem pedig pápainak. - „Itt még ma is élnek olyan szokások, amiket más helyeken már elhagytak. Külön padban ülnek a férfiak és a nők, az úrvacsorának szigorú rendje van. A rend megtartó erő, ha felborul, az nyomot hagy a közösségen. A hit akkor épül be igazán a mindennapokba, ha természetes szükségletté válik - olyan lesz, mint a reggeli kávé” - mondta a lelkész.
A gyülekezet névjegyzékében mintegy 250 fő szerepel, de a településen közel ötszáz reformátust tartanak számon. Ez különleges helyzet, hiszen az országban sok protestáns közösség fogyatkozik, Tapolcafőn azonban többségben maradtak. A templom ma is a falu legnagyobb közösségi tere, így szinte természetes, hogy itt tartják a település nagyobb eseményeit is.
A tavalyi első gyülekezeti nap sikerén felbuzdulva idén is összegyűlt a közösség. A szervezők szerint a rendezvény titka egyszerű: a tagok nemcsak várják, hanem maguk is kezdeményezik az ilyen alkalmakat. - „Hála Istennek itt olyan közösség él, amely megmozdul a hívó szóra, sőt sokszor ők maguk vetik fel: miért ne szerveznénk valamit, rég volt már együttlét” - hangzott el.
Az ebéd, a beszélgetések és a néptáncműsor mind azt erősítették: a közösségnek ereje van. Kovács Norbert „Cimbi”, a néptáncosok vezetője is úgy fogalmazott: „Csak arra lehet támaszkodni, aminek ereje van, és a tapolcafői református gyülekezet rendezvénye bizonyítja, hogy itt ez az erő megvan.”
