Vissza
Március 22-én, a víz világnapján a szokásosnál is gyakrabban halljuk, hogy a víz kincs. Ez valóban így van, mégis könnyen vesszük természetesnek a víz jelenlétét az életünkben. Mert nálunk, itt Pápán, a víz a mindennapjaink természetes része.
Megnyitjuk a csapot, és tiszta, jóízű víz folyik belőle. Városunkban ráadásul ásványvíz minőségű. Nem gondolkodunk rajta, hogy vajon ma lesz-e mit innunk, nem aggódunk azért, hogy elfogyhat, mert természetesnek vesszük.
Pedig, ha egy kicsit távolabbról nézzük, a tiszta, egészséges ivóvíz sokak számára szinte elérhetetlen.
A világ számos pontján ugyanis ma is hiányzik a tiszta ivóvíz. Ehhez képest mi egy olyan városban élünk, ahol a víz nemcsak elérhető, hanem a mindennapok része. És nemcsak azért, mert a csapból folyik. Itt vannak a tavaink, amelyek évszakról évszakra más arcukat mutatják, és itt csörgedezik a Tapolca és a Bakony-ér is, csendesen, szinte észrevétlenül.
A víz világnapja jó alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk, és észrevegyük mindezt. Hogy ne csak használjuk, hanem értékeljük is azt, amit a természet ajándékoz nekünk.
Mert szerencsések vagyunk vizeinkkel, és felelősek is vagyunk értük.
