Vissza
Különleges hangulatú megnyitóval indult Ikits Tamás tetoválóművész kiállítása a PedGalériában, amely egyben az alkotó 25 éves pályafutásának mérföldköve is. Az esten a művész személyes hangvételű beszédben köszöntötte a megjelenteket, kifejezve örömét és háláját, hogy megoszthatja velük az elmúlt negyedszázad tapasztalatait, történeteit - és képeit.
„Egy olyan alkalomra gyűltünk össze, amely egyszerre ünnep és visszatekintés” - kezdte beszédét, kiemelve: ez a kiállítás a hitből, fájdalomból és szépségből született emberi történeteké.
Felidézte pályája kezdetét, amikor még maga sem tudta, hogy a tetoválás számára nem csak megélhetés, hanem egy mélyebb, spirituális, a lélekig hatoló kifejezőeszköz lesz. Mint mondta, a tetoválás számára „szertartás, rítus, kapcsolódás, közvetítés”, amelyen keresztül a test és a szellem találkozásában válik láthatóvá az igazság.
A tárlat anyagáról szólva hangsúlyozta: a képek mögött emberek sorsa, reménye, hite és gyógyulása húzódik meg, és ezek a történetek túlmutatnak magán a testen. „A kiállítás nem rólam szól, hanem rólunk” - fogalmazott -, mindazokról, akik hisznek benne, hogy a tetoválás több lehet puszta dísznél: öröm, ima, kapcsolat és önkifejezés.
Ikits Tamás köszönetet mondott minden vendégnek, aki figyelmesen, nyitott szívvel járta végig a képeket, és arra kérte őket, hogy ne csak a formákat és árnyékokat nézzék, hanem azt is, amit a képek mögött érezhetnek: emberi történeteket, sorsokat és hitet.
A beszédét Szent Pál gondolatával zárta:
„Hiszen nyilvánvaló, hogy Ti Krisztusnak a mi szolgálatunkra bízott levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten lelkével van megírva, és nem kőtáblára, hanem az emberi szívekbe.” (2Kor 3,3)
A kiállítás a következő hetekben látogatható a PedGalériában.
