„A külvilág hallgatott, de ma emlékeznünk kell”

Mondta Németh Richárd a Pápai Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjára szervezett megemlékezésen a pápai zsinagógában. A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület minden évben megemlékezik erről a napról, így történt ez most is.

81 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadult fel az auschwitzi tábor. Vannak még túlélők, emlékezők - mondta Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke. Úgy gondoljuk, hogy mindig meg kell állnunk legalább ezeken az emléknapokon egy-egy pillanatra. Legyen ez a mai találkozás is egy ilyen alkalom, melyen együtt szeretnénk emlékezni. Nem csak zsidók, hanem felekezettől, korosztálytól, nemtől és politikai hovatartozástól függetlenül azok, akik ennek súlyát érzik. Ezért ma nem is emlékműsorral készültünk, hanem arra kértük az érkezőket, hogy gyújtsák meg az emlékezés mécseseit. Egymáshoz közelebb ülve, kört képezve, látva és nézve egymásra, alakítottuk ki a találkozás helyszínét is itt, a pápai zsinagógában.

A felolvasók sorát Németh Richárd, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kezdte. Beszédében arra emlékeztetett, hogy a cigányságnak is azt a sorsot szánták, mint a zsidóknak. - A holokauszt az emberi gonoszság mélypontja volt. Hatmillió zsidó életet oltottak ki módszeresen hideg számítással, gyűlöletből. De a pusztítás nem állt meg ott. A roma nép, a cigányság is célponttá vált. Százezreket semmisítettek meg, férfiakat, nőket, időseket és gyermekeket. Gyermekeket, akik még beszélni sem tanultak meg igazán. Anyákat, akik karjukban szorították gyermekeiket, miközben a remény utolsó szikrája is elhunyt. Családokat, akiket egyetlen döntéssel töröltek ki a világból. Ez volt a porajmosz, a felfalás. Egy nép elnémítása, egy kultúra megtörése, emberek elpusztítása pusztán azért, mert léteztek. Ezután folytatódott a felolvasások sora.

A jelentkezők választhattak a kihelyezett rövid részletek, vagy otthonról hozott idézetek közül és körbeülve a mécsesekkel megvilágított tóraolvasó emelvényt megoszthatták a gondolatokat a jelenlévőkkel.

A program folytatásaként a Rákóczi utcai emlékhelynél Békássy Imre kisbéri helytörténész idézte fel a városukban történt gettósítás és deportálás eseményeit, majd a jelenlévők mécsest gyújtottak.