Vissza
Szent István király Magyarország fő védőszentje, ezért augusztus 20-a a Katolikus Egyház egyik kiemelt ünnepe, mondta Szabó Zoltán plébános, aki kiemelte: az államalapító király felismerte, hogy hit nélkül nem lehet biztos alapokra építeni sem az egyházat, sem a jövőt.
A hagyományos kenyérszentelés is része volt az ünnepnek. A megszentelt kenyeret a szentmise résztvevői között osztották szét. A plébános szerint ennek különösen szép üzenete van, hiszen a szentelt kenyérből azokhoz is lehet vinni, akik életkoruk, betegségük vagy más ok miatt nem tudnak részt venni a szentmisén.
Az ünnepi szentmisében Szent István példája mellett a templomok szerepe is középpontba került. A plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy elődeink áldozatos munkával építették fel templomainkat, amelyek nemcsak az imádság helyei, hanem a közösségek és a hit továbbadásának fontos terei is.
Szabó Zoltán szerint napjaink egyik komoly kihívása, hogy egyre kevesebben járnak templomba. Éppen ezért különösen fontos, hogy a családok a következő generációknak is továbbadják a hitet. Mint fogalmazott, ha a nagyszülők magukkal hozzák unokáikat a templomba, a gyermekekben és fiatalokban is kialakulhat az érzés, hogy közük van ahhoz a közösséghez és ahhoz a helyhez, amely generációkon keresztül összekötötte a családokat.
Szent István öröksége így nem csupán a történelmi múlt része, hanem ma is aktuális üzenetet hordoz: a hitre és közösségre épített értékek akkor maradhatnak fenn, ha azokat továbbadjuk a következő nemzedékeknek.
A búcsúi szentmisét követően szeretetvendégségre várták a híveket.
