Emlékezés egy hűséges lelkipásztorra

Emlékezés egy hűséges lelkipásztorra
2026. április 29.
A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör áprilisi alkalmán Ruzsás Kálmán Bálint agrármérnök, a pápai evangélikus gyülekezet presbitere volt a vendég. Előadásában Németh Tibor vanyolai és csóti evangélikus lelkipásztor, igehirdető és egyháztörténeti kutató életére emlékezett - tájékoztatta a Médiacentrumot Polgárdi Sándor evangélikus lelkész, a kör szervezője.…

A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör áprilisi alkalmán Ruzsás Kálmán Bálint agrármérnök, a pápai evangélikus gyülekezet presbitere volt a vendég. Előadásában Németh Tibor vanyolai és csóti evangélikus lelkipásztor, igehirdető és egyháztörténeti kutató életére emlékezett - tájékoztatta a Médiacentrumot Polgárdi Sándor evangélikus lelkész, a kör szervezője.

A személyes hangvételű visszaemlékezés nemcsak a teológus és lelkipásztori éveket idézte fel, hanem bepillantást engedett egy sokoldalú, a szellemi értékek iránt mélyen elkötelezett ember életébe is. Németh Tibor különösen vonzódott a szépirodalomhoz és a költészethez, amely ma is megérinti az emlékezőt. Nyelvi érdeklődése is figyelemre méltó volt: megtanult finnül és ógörögül, a Kalevalát eredeti nyelven olvasta.

Tanulmányait a pápai evangélikus elemi népiskolában kezdte, majd a pápai református gimnáziumban folytatta, ahol érettségizett. Később is szívesen emlékezett vissza az ott töltött évekre, tanáraira és a pezsgő diákéletre. Teológiai tanulmányait Pápán, a Református Teológián kezdte, majd a Soproni Evangélikus Teológián fejezte be 1942-ben.

Lelkipásztorrá Kapi Béla püspök szentelte Gyékényesen. Túróczy Zoltán püspöknek köszönhette, hogy kapcsolatba került a finn nyelvvel és kultúrával. Életének egyik vezérgondolata így hangzott: „A tett a szó, mit szeretettel adsz, veled marad és örökre elkísér.”

Szolgálata során mindig hűséges pásztora volt gyülekezeteinek. A háború idején, hadifogságban is megtartotta hitét és küldetését: egy egyszerű ajtólap szolgált oltárként, amikor istentiszteletet tartott sorstársainak. Szavaival és jelenlétével erőt adott a túléléshez a legnehezebb időkben is. Fél évszázadon át szolgálta híveit. A vanyolai és csóti gyülekezetek, valamint a pápai közösség hálával emlékeznek lelkészi és igehirdetői munkájára. Emlékét a vanyolai evangélikus templomban emléktábla őrzi, és 2014 óta emlékszoba is bemutatja életútját.

Hitvallása szerint „elsők az élők”, és ezt a szemléletet egész életében képviselte. Az egyházi sajtó találóan így búcsúzott tőle: „Elment a vanyolai magvető.”

Forrás: Polgárdi Sándor

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []