Vissza
A fiatal József Attiláról, az iskolai tananyagból kimaradó versekről és az élet nagy kérdéseiről szólt Veress Zsuzsa tanárnő előadása az Esterházy-kastélyban. Ezúttal egy olyan József Attilát ismerhettek meg az érdeklődők, akiről ritkábban esik szó. A Pápai Művelődéstörténeti Társaság és Népfőiskola évszakonként jelentkező sorozatának szerkesztője Mátyus Aliz. ezúttal egy olyan József Attilát ismerhettek meg az érdeklődők, akiről ritkábban esik szó.
Veress Zsuzsa tudatosan nem a költő jól ismert verseihez nyúlt. Ahogy fogalmazott: szeretett volna végre olyan területet választani, amely gimnáziumi tanári pályafutása alatt sem került igazán elő. Így esett a választása a fiatal József Attilára, azon belül is az 1920-as évek elején született, Tanítások című versciklusra.
A tizenegy versből álló ciklus különösen érdekes abból a szempontból, hogy József Attila mindössze 17–18 éves volt, amikor megírta. Az iskolai oktatásban általában a Tiszta szívvel című, húszéves korában született vers jelenti a korai József Attila egyik kiindulópontját, majd hosszabb időszak után a későbbi, érettebb költemények következnek. Így kevés figyelem jut arra, mi foglalkoztatta a költőt még egészen fiatalon.
Pedig Veress Zsuzsa szerint éppen ez az egyik legizgalmasabb kérdés: mit tudott már 18 évesen József Attila az emberről és az emberi együttélésről? A válaszokat a Tanítások versei adják. A ciklus egyik központi gondolata az, hogyan lehet az embereknek együtt élniük egymással. A költő olyan fogalmakat állít egymás mellé, mint a kegyetlenség és az irgalmasság, és ezek között keresi azt a középső, megtartó értéket, amely az igazságosság. Hasonlóan jelenik meg a vakmerőség és a gyávaság között a bátorság gondolata.
Az igazságosság és a jóság Veress Zsuzsa értelmezésében kulcsszavak József Attila költészetének megértéséhez. Az előadás során ezekhez kapcsolódó motívumok is előkerültek, köztük a mosónő alakja és a vasút, amely már egészen korai verseiben is visszatérően megjelenik. A vonat különösen erős motívummá válik József Attila költészetében. A robogó vonat képe már 17–18 éves korában feltűnik, és később is újra meg újra visszatér. Veress Zsuzsa szerint érdemes lenne egyszer akár azt is megszámolni, hány versében és milyen formában bukkan fel a vasút motívuma.
Az előadás kísérlet volt arra, hogy egy közismert költőt egy kevésbé ismert életkorában lássunk: azt a József Attilát, aki már tizennyolcévesen olyan kérdésekről gondolkodott, amelyekre sokan csak évtizedekkel később kezdenek választ keresni.
És hogy mi jöhet a sorozat következő alkalmán? Erről Mátyus Aliz dönt majd, mondta Veress Zsuzsa, aki mindenesetre több lehetséges témát is említett: szívesen beszélne József Attiláról és a kommunizmushoz fűződő viszonyáról, a magyar irodalom humoráról, vagy éppen Weöres Sándor játék és bölcsesség kapcsolatáról.
