Vissza
Különleges textíliák, természetes alapanyagokból nyert színek és izgalmas kérdések várják a látogatókat a Kékfestő Múzeum új időszaki kiállításán. A Botanica Tinctoria - Festőnövények a kortárs textil színezésében és mintázásában című tárlat a természetes színezékek világába kalauzol, miközben arra is keresi a választ, hogyan lehet a régi tudást a mai textilművészetben és akár a jövő textiliparában alkalmazni.
A kiállítás megnyitóján dr. Pátkai Ádám Sándor, közgyűjteményi szakmai vezető köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, a tárlat jól illeszkedik a Kékfestő Múzeum idei, Kluge 240 emlékévéhez, amelynek keretében az intézmény szeretné a figyelem középpontjába állítani a kékfestés hagyományát, valamint az ahhoz kapcsolódó társművészeteket és tudományterületeket. A megnyitón elhangzott: a Botanica Tinctoria az Óbudai Múzeum gondozásában érkezett Pápára, és jól kapcsolódik a múzeum korábbi textilművészeti kiállításaihoz. 
Vadász Krisztina alpolgármester beszédében kiemelte: a tárlat egy régi tudásból indul ki, miközben nagyon is mai kérdéseket tesz fel. A textilek színezéséhez évszázadokon keresztül a természet biztosította az alapanyagokat, az ipari fejlődéssel azonban egyre nagyobb teret nyertek a mesterséges, később a kőolaj alapú színezékek. Napjainkban, amikor egyre nagyobb figyelem irányul a környezeti terhelés csökkentésére, ismét felértékelődnek a természetes megoldások. A Botanica Tinctoria éppen ezt a kérdéskört járja körül.
Gálfi Ágnes, az Óbudai Múzeum igazgatója a megnyitón arról beszélt, hogy az Óbudai Múzeum és a pápai Kékfestő Múzeum között nemcsak a textil, hanem intézményi múltjuk révén is van kapcsolat. A Goldberger Textilipari Gyűjtemény és a Kékfestő Múzeum története több ponton összekapcsolódik, így külön öröm számukra, hogy a kiállítás éppen Pápára érkezhetett.
A Botanica Tinctoria 2024-ben nyílt meg az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményében. Azóta több helyszínen is bemutatkozott. A tárlat középpontjában tizennégy, Magyarországon élő textilművész és textiltervező munkái állnak. A kiállításon Adorján Éva, Hajgató Sára, Kemendi Ágnes, Kis-Baraksó Alexandra, Kudron Anna, Ludvig Nicolette, Márföldi Dóra, Németh Péter, Polyák Ildikó, Rikov Richárd, Simon Judit, Szakács Niki, Szőllősi Anna, Urbánfy Teri és Yoshihara-Horváth Hanga munkái láthatók.
A tárlat kurátorai Hajgató Sára textiltervező és Söptei Eszter, az Óbudai Múzeum szakmai igazgatóhelyettese. Söptei Eszter elmondta: a látogatók nemcsak növényi eredetű színezékekkel találkozhatnak, hanem olyan kortárs eljárásokkal is, amelyekben például gombák, baktériumok vagy más természetes eredetű anyagok segítségével hoznak létre színeket és mintázatokat. A klasszikus növényi festés mellett olyan alkotók munkái is helyet kaptak, akik ásványi, bakteriális, zuzmó- vagy gombákból nyert színezékekkel dolgoznak. Különösen érdekes része a tárlatnak az a több mint száz szalagból álló kollekció, amely azt mutatja meg, hogy ugyanazokból a növényekből milyen sokféle szín és mintázat hozható létre különböző eljárásokkal. 
A kiállítás arra is rávilágít, hogy a természetes színezés nem feltétlenül jelent egyszerű visszatérést a múlthoz. A bemutatott textilművészek és textiltervezők a hagyományos tudást kortárs technikákkal, új anyagokkal és kísérletező szemlélettel kapcsolják össze. A kiállításon szárított festőnövényeket is bemutatnak, így a látogatók a színes textilek mellett magukkal az alapanyagokkal is találkozhatnak. Akadnak közöttük olyan növények is, amelyekről elsőre talán nem gondolnánk, hogy textilfestésre alkalmasak. Az oregánó például szintén bekerült a kiállítás anyagai közé, a pipacsból pedig egyáltalán nem a virág élénk piros színét kapjuk vissza: megfelelő eljárással lilás, kékes, szürkés árnyalatok is előállíthatók. Egyetlen növény tehát többféle szín létrehozására is alkalmas lehet.
A kiállítás egyik különlegessége, hogy négy, növényi eljárással színezett textil színtartósságának vizsgálati eredményeit is bemutatja. Így a kérdés nem csupán az, hogy milyen szép színeket lehet létrehozni természetes anyagokkal, hanem az is, hogy ezek a textilek mennyire tartósak és hogyan használhatók a gyakorlatban. A tárlat arra is ösztönzi a látogatót, hogy egy ruhadarabra ne csak annak anyaga vagy mintája alapján tekintsen. A kiállításhoz kapcsolódó kérdőív többek között azt a gondolatot veti fel: amikor ruhát vásárolunk, vajon gondolunk-e arra is, milyen színezékekkel találkozik a bőrünk, hogyan készült az adott szín, és vajon a természetes festéssel készült textilek megállnák-e a helyüket a piacon? A kiállítás a Kékfestő Múzeumban az év végéig látogatható.
