József Attila kevésbé ismert arcát is bemutatta az előadás

József Attila kevésbé ismert arcát is bemutatta az előadás
2026. november 21.
József Attila költészetének egy kevésbé hangsúlyozott szeletével ismerkedhettek meg az érdeklődők a Költők gondolatainak fonalán című előadássorozat legutóbbi alkalmán. Veress Zsuzsanna, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának tanára ezúttal a költő úgynevezett kommunista verseit állította a középpontba.…

József Attila költészetének egy kevésbé hangsúlyozott szeletével ismerkedhettek meg az érdeklődők a Költők gondolatainak fonalán című előadássorozat legutóbbi alkalmán. Veress Zsuzsanna, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának tanára ezúttal a költő úgynevezett kommunista verseit állította a középpontba.
Az előadás aktualitását az is adta, hogy a kommunizmushoz kapcsolódó fogalmak napjaink közéleti diskurzusaiban gyakran politikai minősítésként, olykor szitokszóként jelennek meg. Veress Zsuzsanna arra vállalkozott, hogy történelmi és irodalmi összefüggéseiben vizsgálja meg, mit jelentett József Attila számára a kommunista eszme, és hogyan jelent meg mindez költészetében.

A tanárnő felidézte, hogy József Attila az 1950-es években a kommunista kultúrpolitika egyik kiemelt költője volt. Életútja és társadalmi háttere is hozzájárult ahhoz, hogy a kor ideológiai elvárásai szerint példaképként tekintsenek rá. A költő a ferencvárosi külvárosi környezetből indult, megtapasztalta a szegénységet és a nélkülözést, miközben rendkívüli műveltségre és társadalmi érzékenységre tett szert.

József Attila nem csupán érdeklődött a marxista gondolatok iránt, hanem egy időben az illegális kommunista pártnak is tagja volt. Kapcsolata azonban nem maradt felhőtlen: önálló gondolkodása, kérdései és kritikus hozzáállása miatt később kizárták a pártból. Veress Zsuzsanna szerint különösen érdekes ellentmondás, hogy miközben a költő kommunista eszméket is megfogalmazó verseit később politikai célokra használták fel, saját viszonya a mozgalomhoz korántsem volt egyértelmű.

Az előadásban két jelentős alkotás, A város peremén és az Elégia került előtérbe. A tanárnő kiemelte, hogy ezek a művek rendkívül magas művészi színvonalon, mély gondolatisággal fogalmazzák meg a társadalomról és a munkásság helyzetéről alkotott költői látásmódot. Mint fogalmazott, ezek a versek a magyar irodalom legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak, függetlenül attól, hogy milyen ideológiai tartalmat hordoznak.
Veress Zsuzsanna hangsúlyozta: József Attila költészetét nem lehet egyetlen témára vagy műfajra szűkíteni. A közismert szerelmes versek mellett istenes, társadalmi, lélektani és filozófiai alkotásokat is írt. Költészete rendkívül sokszínű, és éppen ez a gazdagság teszi életművét a magyar irodalom egyik megkerülhetetlen értékévé.

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []