Bár az elmúlt napok csapadékos időjárása a Bakony vízbázisának is jót tett, a hosszú ideje tartó vízhiányt egyelőre nem sikerült mérsékelni. A mérések szerint a múlt héten összesen 45 milliméter eső hullott Pápán, ám az idei csapadékmennyiség még mindig jelentősen elmarad az átlagtól. Vörös Dániel, a Pápai Vízmű Zrt. vezérigazgatója szerint a Bakony karsztvízkészletének érdemi feltöltődéséhez átlag feletti csapadékra lenne szükség. A jelenlegi helyzet ugyan nem veszélyezteti a biztonságos vízellátást, de fontos figyelmeztetés a jövőre nézve.
A vezérigazgató elmondta, hogy az idei évben novemberig a szokásos csapadékmennyiséghez képest mintegy 37–40 százalékos hiány alakult ki. A Bakony karsztos vízgyűjtő területén ráadásul hosszabb távon is jelentős az elmaradás: 2020 óta hozzávetőleg 27–30 százalékkal kevesebb csapadék hullott az átlagosnál. A vízbázis vízgyűjtő területe mintegy 50 ezer hektár, ezért a helyzet értékelésekor nem elegendő kizárólag a pápai vagy az országos csapadékadatokat figyelembe venni, a Bakony térségét külön is vizsgálni kell.
A karsztos területeken a csapadék gyorsan beszivárog a mélyebb rétegekbe, így a víz visszatartására kevés lehetőség van. A készletek feltöltődéséhez tartósan és az átlagosnál nagyobb mennyiségű esőre lenne szükség. Vörös Dániel példaként említette: a Bakonyban az éves átlagos, mintegy 650–700 milliméteres csapadékmennyiség helyett akár 1100 milliméterre is szükség lehetne ahhoz, hogy a karsztvízszintek ismét emelkedni kezdjenek. A mostani eső tehát kedvező, de önmagában nem fordítja meg a hosszabb ideje tartó csökkenő tendenciát.
A vízhiány a tanösvényen álló malomkerék működtetését is érinti. A 2013-ban felállított látványosság korábban a természetes vízhozamra támaszkodott, ám a Tapolcafői Kertbarátkör tagjai számára egyre világosabbá vált, hogy hosszú távon nem lehet erre alapozni. Mielőtt hozzáláttak volna a szükséges fejlesztéshez, helyszíni bejárásra kérték fel a Pápai Vízmű vezérigazgatóját, hogy tájékozódjanak a lehetőségekről. Mivel a természetes víz visszatérésére nem lehetett biztosan számítani, úgy döntöttek, hogy adománygyűjtést indítanak a malomkerék meghajtásának megoldására.
A kezdeményezéshez helyi vállalkozók, magánszemélyek és kertbarátköri tagok is csatlakoztak, de távolabbról is érkeztek felajánlások. Volt, aki építőanyagot adott, más a munkájával segítette a kivitelezést, és olyan támogató is akadt, aki az interneten olvasott a gyűjtésről, majd névtelenül utalt pénzt. A szervezők valamennyi segítséget nagyra értékelték, hiszen mindenki a saját lehetőségeihez mérten járult hozzá a közös célhoz.
A mintegy egytonnás malomkerék meghajtásánál a biztonságos működésre is külön figyelmet kellett fordítani. A nagy tömegű szerkezet forgás közben jelentős tehetetlenséggel rendelkezik, ezért egy esetleges áramszünet a hajtóműben, a láncban vagy a fogaskerekekben is kárt okozhatott volna. Ennek megelőzésére szabadonfutó csapágyakat építettek be, így a kerék a meghajtástól függetlenül is tovább foroghat, amíg a lendülete tart. A meghajtás névleges maximális fogyasztása 250 watt, a próbák során azonban ennél is alacsonyabb értéket mértek. A vízművel közösen ezért úgy döntöttek, hogy a malomkerék a nap 24 órájában forogjon. A folyamatos működés a szerkezetnek is kedvez, ráadásul a megvilágított kerék sötétedés után is látványosabb, ha mozgásban van.
A fenntartás során a lánc rendszeres zsírozására, illetve a hajtómű olajának időszakos cseréjére kell majd figyelni. A Kertbarátkör a tanösvény gondozásában továbbra is számít a Vízmű Zrt. segítségére, amellyel korábban is jó együttműködést alakítottak ki. A szervezők megköszönték mindazok támogatását, akik pénzzel, anyaggal vagy munkával járultak hozzá ahhoz, hogy ismét foroghasson a malomkerék.