Az est apropóját Révész Sándor nemrég megjelent önéletrajzi kötete, az „Ezt én választottam” adta, amelyben az énekes őszintén mesél életének fontos állomásairól. A könyv végigvezeti az olvasót gyermekkorától kezdve a beatkorszakon át egészen napjainkig. Szó esik családjáról, korán elvesztett édesanyjáról, zenei példaképeiről – köztük Radics Bélaról –, valamint pályafutásának meghatározó együtteseiről, a Generálról és a Piramisról.
A kötet nemcsak a sikerekről szól, hanem a nehéz pillanatokról is, például a zenésztársakkal való szakításokról vagy az életében fontos spirituális hatásokról, mint amilyen Szepes Mária munkássága.
Révész Sándor meghatódva beszélt a pápai közönségről. Mint mondta, különösen nagyra értékelte a figyelmet és azt a „rezonanciát”, amelyet a jelenlévőktől kapott.
– Nagyon megtisztelő volt. Az a csend, az a figyelem, amit kaptam, egészen különleges élmény. Ezek az alkalmak számomra ünnepek – fogalmazott az énekes, aki hozzátette, ritkán vállal hasonló fellépéseket, de minden alkalommal mélyen megérinti a közönség szeretete és hűsége.
A beszélgetés során szóba került a zene jelenlegi szerepe az életében is. Bár már nem követi olyan intenzíven a zenei életet, mint korábban, továbbra is hűséges maradt fiatalkori kedvenceihez, és nyitott az új előadókra is.
Kiemelte a természet közelségének fontosságát: a séták, a csend és az elvonulás ma már meghatározó részei mindennapjainak. Ezek segítettek neki a felépülésben is, miután néhány évvel ezelőtt súlyos betegségen, sztrókon esett át.
Az est végén az énekes egy rövid, de annál mélyebb üzenetet fogalmazott meg mindazoknak, akik nem lehettek jelen:
– Örülj, minden okod megvan az örömre, és az öröm a lélek oxigénje.
E gondolatot Szepes Mária tanításai ihlették, és jól összefoglalja azt a szemléletet, amely ma is meghatározza Révész Sándor életét.
A találkozóhoz kapcsolódóan egy minikiállítás is megtekinthető, amely Buzás Gyula gyűjteményéből mutat be relikviákat és emlékeket az énekes pályafutásából. A tárlat május 1-jéig várja az érdeklődőket.